Arra gondoltam, hogy néha milyen furcsa az élet. Olyan mintha azóta eltelt volna egy örökkévalóság. Annyi minden megváltozott. Mégis volt benne valami szép, egy régi emlék. Mindig csak sokkal később jövünk rá az életben, hogy a döntéseink tényleg valóra váltották-e az elképzeléseinket. Én biztos vagyok benne, hogy igen. Örülök a boldog pillanatoknak és kívánom, hogy tartson ki minél tovább. A legfontosabb, hogy legyen, aki őszintén szeret és, hogy viszont szerethesd őt. Annyi minden vár még a jövőben amiről fogalmunk sincs, hogy milyen lesz. Nekem néha elég megállni egy pillanatra és emlékezni az összes olyan emberre vagy történésre amiről azt gondoltam, hogy boldoggá fog tenni. Hosszú út vezetett idáig és tudom, hogy ezekre mind szükség volt. Éppen ezért lehetek most itt, ahová soha nem gondoltam, hogy el fogok jutni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése